A világjárványok elterjedése, körülbelül egyidős az emberiséggel. Akkor tudtak elterjedni, amikor az emberek városállamokba, városokba telepedtek, és elkezdtek kereskedelemmel, iparral foglalkozni. Háborúk, hadjáratok, és azutáni idők szintén kedvező feltételeket biztosítottak a járványok kialakulásának a történelem során.
Járványról akkor van szó, ha rövid időn belül sok megbetegedést okoz, pandémia akkor alakul ki, ha a járvány több földrészen is megjelenik. A járvány kialakulásában résztvevők a fertőzés forrás, a közeg amiben terjed, és a fertőzésre fogékony szervezet. Bizonyos megbetegedéseket baktériumok, egyeseket vírusok okoztak, ezek közül több milliós nagyságrendű halálozási rátával járt.
Pestis járványok
Pestis járványok, az évszázadok során többször ütötték fel fejüket. A leghíresebb pestis járványok, az egyenként is sok millió halálesetet okozó i.sz. 165-180 közötti és az 541-542-ben zajlók voltak. Ez utóbbi, Konstantinápolyban naponta 10 000 halálesetet követelt.
A 14. századi járvány, melyet fekete halálnak is neveztek, a történelem talán legpusztítóbb betegsége volt, 75-200 millió közé tehető az elhunytak száma.
Ezeken kívül többször volt még járvány Magyarországon is, de már van ellenszere, és védőoltása is. A kórokozója baktérium, a kórt pedig patkány bolhák terjesztik. Két formája van a bubópestis, és a tüdőpestis, illetve van enyhe tünetekkel járó változata is. Elterjedésében az akkori higiéniai viszonyok, csatornázás hiánya, a rendszeres éhezés, és extrém étkezési szokások és a legyengült immunrendszer játszott szerepet.
Himlő járvány
Egy szintén rettegett betegség, a fekete himlő kb. 60 millió elhalálozásért felel. Először Európában jelent meg a 6. században, majd az Újvilágban okozott rendkívül nagy pusztítást. Eleinte lázzal, majd gombostűfejnyi foltokkal járt, melyek kezdetben az arcon, majd az egész testen jelennek meg. Ezekből a foltokból égő fájdalommal járó hólyagos kiütések alakultak ki.
Ez az állapot hosszú hetekig is eltarthatott, majd a kiütések lassan, fokozatosan leszáradtak és megmaradtak a jellegzetes himlőhelyek. A betegséget gyakorta kísérte az egyik vagy mindkét szem elvesztése. A 18.-19. században a vakok csaknem 30%-a a himlő miatt veszítette el a látását. Híres költőnk, Kölcsey Ferenc is a himlő miatt vált egyik szemére vakká. Tünetként előfordult a haj elvesztése és súlyos végtagtorzulásokkkal is járhatott.
Mára már teljesen felszámolták a földön ezt a betegséget, melyet egy vírus okozott. Először használták biológiai fegyverként háborúkban, az ellenséget sokszor fertőzték meg himlős elhunytakkal vagy azok tárgyaival, ruháival.
Folytatás a következő bejegyzésben.
