Influenza járványok

A modernkori járványok közül az influenza vírus volt a legelterjedtett, 2020-ig. A vírus antigénjeiben bekövetkező gyakori mutációk miatt időszakonként újabb és újabb variánsai bukkannak fel világszerte. Nagyon fertőzőképes és még nem alakult ki a lakosság védettsége vele szemben. Cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezéssel terjed, lázzal, izomfájdalommal, levertséggel, köhögéssel jár. Főleg az idősekre és krónikus betegekre veszélyes. A vírusnak léteznek A, B, C törzsek és H és N altípus variánsaik. Járványok időszaka általában október elejétől április végéig tart. Szövődményeként előfordulhat tüdőgyulladás, hörgőgyulladás, arcüreggyulladás, fülgyulladás, agyhártya-, és agyvelőgyulladás, szívizomgyulladás, várandósokra fokozottan veszélyes. Influenza járványokról négy évszázada vannak feljegyzések, ami 40-50 évente okoz nagyobb pandémiákat. A XIX. században a spanyolnátha okozta a legnagyobb pandémiát, egyes állítások szerint 100 millió ember halt meg, de még a legszerényebb becslés szerint is többen, mint az első világháborúban összesen. Főleg a tüdőgyulladásos szövődményekben haltak meg a legtöbben, és akár pár óra leforgása alatt. Azért nevezik spanyolnáthának, mert először ott jelent meg a vírus. Ennek az azonosított kórokozója a H1N1 volt. Később 1957-ben okozott járványt a H2N2 néven ismert ázsiai influenza, mely 65 éven aluliakat fertőzött főleg. 1976-ban az amerikai sertés influenza végül nem okozott pandémiát. Az orosz influenza néven ismert H1N1 1977-ben tért vissza, de az 1957 előtt születettek már immunizálódtak ellene, ennek ellenére sok megbetegedést okozott. 1996-tól a H5N1, madárinfluenza is sok megbetegedést okozott, amely Hongkongból indult útjára. A H1N1 2009-2010 között újra felbukkant, és több mint 18.000 áldozatot követelt.

Covid 19 járvány

A több, mint fél éve jelen lévő COVID–19 járvány a SARS-CoV-2 vírus által, a COVID–19 elnevezésű betegséget okozó pandémia. Azért 19, mert 2019-ben jelent meg. A járvány első hivatalos kínai neve új típusú koronavírus járvány-incidens . Az első eseteket 2019 decemberében fedezték fel a kínai Vuhan városában. A járványt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította. 2019. december 31-én ismeretlen etiológiájú tüdőgyulladás-járvány kitöréséről számoltak be a kínai egészségügyi hatóságok az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO). Elsősorban a vuhani piac és környékéről kerültek ki betegek. Ezen a helyen zajlik Kína belföldi áruszállításának legnagyobb része, ennek pályaudvara kilenc kínai tartomány közlekedési központja. Tömegesen jelentek meg tüdőgyulladásos betegségben szenvedő emberek a városban, amelynek nem volt egyértelműen meghatározható oka. A klinikai tünetek elsősorban a láz, néhány betegnél a légzés nehézségekbe ütközött és mellkasi röntgenfelvételek mutatták mindkét tüdő invazív lézióját. A vírus emberről emberre terjed cseppfertőzéssel. A kínai halálesetek száma már február elején magasabb volt, mint a 2003-as SARS járvány által okozott összes halálesetek száma. Az azóta már a világ szinte minden részén tomboló koronavírus különösen Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és az Amerkai Egyesült Államokban, Oroszországban okoz tömeges megbetegedéseket. Eddig világszerte több, mint 12 millió a fertőzöttek és 500 ezer körüli az elhunytak száma. Viszont a gyógyultak száma is közelít a 7 millióhoz. Számos új, más betegségeknél használt terápiát bevetettek, de eddig teljesen hatásos módszert nem találtak a gyógyításra, megelőzésre. A világ több országában tesztelik a vakcinát, és ősszel talán már meg is lehet a megoldás. Addig is megfelelő távolságtartással, higiéniával, többszöri kézmosással, az idősek és a krónikus betegek elkerülésével tehetünk ellene a legtöbbet.

COVID legfrissebb hírek a WHO-tól.

 

Érdekesnek találta?

Ossza meg ismerőseivel ezt a bejegyzést!