A világjárványok elterjedése, körülbelül egyidős az emberiséggel. Cikkünk második részében folytatjuk a járványok ismertetését.

Kolera járványok

A kolera súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezető betegség. A betegség gyorsan legyengíti az embereket, de megfelelő táplálkozással megelőzhető. Főként a fejlődő országok nyomortelepeit érinti, ahol nem megfelelőek a táplálkozási és tisztálkodási körülmények. Európában az 1830-as évek elején jelent meg. Kórokozóját Robert Koch ismerte fel 1884-ben. A baktérium főleg a belekben található. Magyarországon kétszer volt komolyabb kolerajárvány: 1832–33-ban, valamint 1872–73-ban. A megbetegedések száma mind a két esetben meghaladta az 500 ezer főt.

Tífusz járványok

A tífusz járvány végig söpörte Európát a 16. századtól a 19.-ig, állandóan kísérve a háborúkat. A kiütéses tífusz rossz higéniás körülmények között élő, túlzsúfolt közösségekben fordult elő járványos formában. A ruhatetű ritkábban, a fejtetű közvetítésével terjed egyik emberről a másikra. A tetű székletével üríti a kórokozót, mely egy újabb egyén megcsípésekor a vakarózás során keletkező mikrosérüléseken keresztül bejut a bőrbe.

Vérhas járványok

A tífusz és a kolera mellett a háborúkat végig kísérő harmadik betegség a vérhas volt, amit egy baktérium okozott, magas lázzal, hasi görcsökkel és véres hasmenéssel együtt járó megbetegedés. Sokszor alakult ki háborúk alatt, és nem egyszer ez döntötte el végkimenetelét is. A vérhas ma már ritkán fordul elő Európában, Afrikában és más kontinensek forró égövi országaiban azonban a mai napig jelentős közegészségügyi tényező.

Sárgaláz járványok

A sárgaláz szúnyogok által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz. A betegség gyakran tünetmentes vagy enyhe lefolyású. Ritka a súlyos forma, azonban a halálozási aránya magas. A lappangási idő 3-6 nap, amelynek elteltével láz, fejfájás, hasi fájdalom és véres hányás jelentkezik. Ez után átmeneti javulás következik be, amelyet sokkos állapot és testszerte jelentkező vérzések követnek, majd kialakul a vese- és májelégtelenség, amely halált okoz. A májelégtelenség sárgasággal is párosul, innen a betegség neve. Két formája ismert, jelenleg védőoltás van ellene.

Spanyolnátha járványok

Spanyolnátha 1918–19-ben az influenza A nevű vírusának a történelem első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát elpusztította, és egy harmadát megbetegítette. Már 1918-ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború. 1918 októberben és novemberben tetőzött a járvány, majd decembertől kezdve egyre kevesebb áldozatot követelt. A két évben mintegy 21 millió más becslések szerint 27-50 millió áldozatot követelt a világon, de akár 17 millióan is meghalhattak a járványban csak Indiában. Orvosi statisztikusok szerint Európában több mint kétmillióan haltak bele. Ezzel a teljesítményével a spanyolnátha az emberi történelem második legtöbb áldozatot szedett járványa volt a fekete halál, a 14. századi nagy pestisjárvány után.

 

Érdekesnek találta?

Ossza meg ismerőseivel ezt a bejegyzést!